Szaporításmódok:

Minden növényfajnak, s -fajtának megvan a rá legjellemzőbb szaporításmódja, amellyel a leghatékonyabban a legtöbb, s legszebb utódnövényeket kaphatjuk. Lássuk a szaporításmódokat kicsit részletesebben:

1; MAGVETÉS: Azoknál a fás- és lágyszárú növényeknél lehetséges, melyek gyűjthető magot érlelnek. Amennyiben ez nagyon apró, azokat tisztogatják először (pl. az egynyári begónia magja barna, porszerű), s csak utána vetik el. Vannak, melyek magját csávázni kell, ez egy olyan kezelés, amitől jobban csíráznak. A nagyobb magokat csak le kell mosni a szennyeződésektől.
A magok csírázási ideje is más fajonként, sőt, fajtánként is! Mindig számolni kell azzal, hogy vannak elfekvő egyedek is: vagy ki se kel a mag; vagy kikel, de a pici növényke (a magonc) elpusztul. Amikor a pici növények kibújtak, s 2-4 levelük van, tűzdelni szokták őket szabályos, egyenletes sor- és tőtávolságra az egyenletesebb fejlődés végett. Amikor már összeér így is a lomb, becserepezik, s a növekedés arányában mindig egyre nagyobb cserépbe ültetik át, mígnem pl. az évelőket, s fákat, cserjéket ki nem ültetjük a kertbe.

 + kikelt magoncok tűzdelése:

2; DUGVÁNYOZÁS: Ennek a szaporításmódnak több fajtája van. Az alapján, hogy a felnőtt anyanövényről milyen részét használjuk a szaporításhoz. Létezik fás-, félfás-, hajtás-, zöld-, levél-, szár-, és gyökérdugványozás. Tehát fás dugványozásnál egy vékony fa ágacskát, levéldugványozásnál a levélnyéllel együtt leszedett levelet, szárdugványozásnál a szobanövényeknél a fekdarabolt szár egy részét, gyökérdugványozásnál a gyökérzet egy vastagabb részét használják. A félfás dugványozást örökzöld tujáknál, fenyőknél használják, a kis "leveleket" a fásodó rész határán kell letörni, s a földbe ez a félig fás rész kerül. Hajtásdugványozásnál a friss idei hajtásokból törünk a hajtás csúcsából egy kb. 4-5 centis részt, s a zölddugványozáson ugyanezt értjük.
A kis növényi részek, amiket a földbe dugdosunk a "dugványok". Mindig úgy kell elkészíteni őket, hogy az alsó részükről 1-2 levélkét letörünk nyelestől, s a levélnyelek helyei legyenek a földben. Itt fog kifejlődni később a gyökér!

       

zölddugvány            félfás dugvány        fás dugvány

3; OLTÁS, SZEMZÉS: Ezeket a szaporítás módokat fáknál, cserjéknél használják, ahol fontos, hogy nemes növényt kapjunk. Itt a szaporítás két külön növény egyesítésével történik. Az egyik növény a "nemes", a másik az "alany". Mindig az alanyt oltjuk a nemesre, illetve az alanyból vágunk szemzőhajtást a nemesre. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. a szőlőnél a tőkét amikor beoltják, a magról kinevelt szőlőtőkére egy nagyon jó fajtájú, egészséges növényből vágunk oltóvesszőt. Amnikor a két növényen sebet ejtünk, s a sebzés helyénél összeillesztjük a két növényt, zsineggel össze kell kötni. A sebzés alatt 6-8 hét alatt új hajtás fejlődik, ez jelenti, megeredt az oltványunk. A szemzés hasonló, csak ott nem oltóvesszőt, hanem egy ki nem pattant rügyet, egy "szemet" vágunk nagyon pici szárrésszel, épp csak meg lehessen fogni. Ezt illesztem az alanyra. Ugyanúgy az összeillesztés alatt fog fejlődni az új kis hajtás.

         

                 oltás                                       szemzés

4; BUJTÁS: A hosszú ágakat nevelő cserjéket, futó növényeket szokták így szaporítani. Jellegzetessége, hogy a szaporításkor nem választjuk el a növény ágait az anyanövénytől! A hosszú ágakat, hajtásokat végig kell fektetni a földön, s le kell szorítani, hogy a talajra símuljon a leveles hajtás. Ezt több helyen rögzítjük előre készített kampókkal a talajhoz, jó erősen, ne tudjon elmozdulni, visszaegyenesedni a hajtás. A rögzítőpontok helyén fog megeredni a hajtás, s amikor ezt észrevesszük, a földből való kiszedés előtt óvatosan feldaraboljuk a rögzítőpontok között. Így az egy hosszú hajtásból több kisebb, teljesen egyforma növénykét kapunk.

                        

5; HAGYMA, GUMÓ, HAGYMAGUMÓ ültetése: Ezek a növéni részek föld alatt fejlődnek, s élnek, ezeket elültetve felődik ki a teljes növény gyökérrel, s hajtással együtt. A hagyma ugyanúgy buroklevelekből áll, mint amit megeszünk. A gumó egy tömör, kisebb, kerekded, néha lapos növényi rész. A hagymagumó a kettő keveréke. A SARJHAGYMÁK nevlése is : a hagymákból oldalt több kisebb hagyma fejlődik, sokszor ezek is gyökeret eresztenek már rögtön az elején. Ezeket az anyahagymáról leválasztva, külön ültetve önálló, de genetikailag azonos növényt nevelhetünk

                        

            hagyma                        gumó                hagymagumó

6; SARJAK leválasztása: Az anya tövéből több kisebb, ugyanolyan növényke nő ki. Ezeknek is lehet gyökere, ha már idősebbek. Letörjük, vagy éles késsel levágjuk az anyáról, külön elültetjük.

                               

                           a gazdagon sarjazó Aloe

7; INDÁK, KACSOK: a futó növények (szobaiak, s kertiek is) hosszú oldalhajtást nevelnek. A kacsokon falra való felfutáshoz léggyökerek, tapadószervek képződnek. Ilyen kerti növény pl. a Vadszőlő, szobai pl. a zöldike (Colrophytum).

                       

                           szőlőinda                     kacs

8; TŐOSZTÁS: Az anyanövény tövéből több növényke fejlődik, mindegyiknek külön hajtása, s -gyökere van. Ezeket éles késsel, vagy kézzel szétvágva külön ültethetjük. S már önálló növéyként fejlődnek tovább.

                           

9; RIZÓMA FELDARABOLÁS: A rizóma magyarul gyöktörzs, vagyis gyökérszerű törzs,föld alatti szár. Vannak növények, ahol a talajban van félig, félig affölött helyezkedik el. Több helyen is begyökeresedhet. Ezen résznek a feldarabolásából és különültetésével teljesen önálló, új növények nevelhetők. Gyakran már a rizómán kifejlődnek szétválasztás előtt a kis növények, ekkor könnyebb dolgunk van.

                   

Mindegy, milyen módon szaporítunka lényeg, hogy egészséges növényekből szaporítsunk, mert az utód is így lesz csak egészséges.

Oldal: A növények szaporításmódjai
Házikertek építése és gondozása - © 2008 - 2024 - kertepites.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat